JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
Mi lenne ma független “zöldombudsman” nélkül?
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2010. évi tevékenységének rövid áttekintése
Átszervezték volna a regionális vízközműveket, majd privatizálták volna.
A lakossági ivóvízkincs, az egységes ivóvízbázis megvédése nem pusztán környezeti kérdés, hanem a létünk legelemibb alapjának védelme volt, mondhatni nemzetbiztonsági feladat. Magyarország egyik legfontosabb természeti adottsága a kiváló és jelentős méretű felszín alatti ivóvízkészlet.
Ha mi nem lépünk fel idejében és határozottan, újabb nagy kiterjedésű vízkészletek kihasználása felett veszti el az ellenőrzést a kormány.
http://jno.hu/hu/?&menu=sajt&doc=20090529sajt
A tokaji történelmi borvidék közvetlen szomszédságába egy 50MW teljesítményű szalma-égető erőmű épülne.
Ez a méret legalább öt-tízszerese az ilyen erőművekben megszokott, célszerű kapacitásnak. A fűtőanyagot nagyteherautók százaival nagy távolságról szállítanák oda, majdnem annyi energiát felhasználva, mint amennyit abból aztán az erőmű előállít. Az UNESCO-tól tudjuk, hogy a tokaji borvidék is a veszélyeztetett világörökség listájára kerülhetett volna, az erőmű által közvetlen és közvetve okozott szennyezés miatt.
http://jno.hu/hu/?doc=3737_J_2008
http://jno.hu/hu/?doc=sajt20080410
Nem készülne törvény a világörökség védelmére.
A szerencsi szalma-erőműre és a pesti zsidónegyed védelmére vonatkozó állásfoglalásainkban kezdeményeztük egy egységes törvény megalkotását a világörökség védelmére, amely megfelelően gondoskodik a tervezésről és kezelésről. Ezzel átfogó és kiemelt védelmet biztosítunk legnevesebb értékeinknek. A törvényalkotás megkezdődött, a JNO együttműködésével.
http://jno.hu/hu/?doc=3327_J_2008
http://jno.hu/hu/?doc=20090720sajt
A Dunakeszi tőzegláp eltűnt volna.
Helyén az Auchan áruház kibővített parkolója foglalna helyet, noha az ország minden lápja védett. Számos mértékadó szakmai intézmény kinyilvánította azt az egyértelmű álláspontját, hogy valóban láp van azon a területen, de csak az ombudsmani kérésre utasította a minisztérium új vizsgálatra a jogsértő engedélyt kiadó felügyelőséget. Az ombudsman a lápért folyó perbe is beavatkozott - sikerrel.
Az évszázados magyar haszonnövényeket őrző génbankokat eladták, és felszámolták volna. Magyarországon engedélyezett lehetne a genetikailag módosított (GMO) növények termesztése.
Ezzel nem csak az egészségünket, és természetes rendszereinket tennénk kockára, de nehéz helyzetbe sodorva a hagyományos és biogazdákat, európai piacaink jó részét elvesztettük volna, többek között egy amerikai óriáscég, a Monsanto nyomására. Fellépésünk nyomán sikerült a génbankok finanszírozását fenntartani, s azokat ajánlásaink nyomán a jelen kormány önálló, állami szervezetbe rendezte.
http://jno.hu/hu/?doc=kozlemeny20081205_2
http://jno.hu/hu/?doc=20100405sajt
A Páty melletti termőföldek átminősítésével, 14 rendbeli jogsértés árán, óriásberuházás létesült volna.
A helyi lakosság tiltakozása ellenére, nem törődve sem az így is túlzsúfolt agglomeráció sem a főváros érdekeivel, a jelentős forgalom növelő hatással, a nyilvánvaló környezeti károkkal.
http://jno.hu/hu/?doc=69_JNO_2010
A közigazgatási eljárásba a helyi lakosság ma már nem szólhatna bele.
Az elmúlt három évben különböző kormányzatok sorra kezdeményezték a Közigazgatási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítását, amellyel megakadályozták volna a helyi lakosokat és civil szervezeteiket, hogy közvetlenül avatkozzanak be az őket érintő ügyekbe. Irodánk az Aarhus-i egyezmény szellemében mindig kiállt a részvétel elve mellett, minden esetben felemeltük a szavunkat a részvételi elv érvényesülése érdekében - eddig sikerrel.
A fenti esetek jól mutatják, hogy a jövő nemzedékek ombudsmani hivatalát időszerű és szükséges volt életre hívni, hiszen jelentős környezeti konfliktusok jellemzik mindennapjainkat. A fentieken túl ma is számos vizsgálatot folytatunk hasonló, vagy még súlyosabb ügyekben. Vajon nélkülözheti-e a magyar társadalom a Jövő Nemzedékek képviseletét, amikor ilyen problémákkal kell szembesülnie?
A paksi atomerőmű bővítése.
A japán tragédiából legalább annyi tanulságot le kell vonnunk, hogy attól, hogy egy eset valószínűsége igen kicsi, az még bekövetkezhet. Magyarországon is meg kell fontolnunk ezt a tanulságot, különös tekintettel a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításának, bővítésének tervére. Egységes energiastratégia nélkül, hogy hozhatunk döntést egy ilyen gazdasági és politikai horderejű kérdésről? Vajon ismeri a közvélemény azt a tényt, hogy több kapacitás rejlik a takarékosságban, mint amennyit megtermelnének az új blokkok?
Alacsony magasságban fognak gyakorlatozni a Gripenek?
A leggyakoribb panaszaink zajjal kapcsolatosak. Magyarország lakosságának igen nagy része rendszeres, egészségkárosító mértékű zajtól szenved. Rosszabbodik vagy javul ez a helyzet a jövőben? Vajon fognak-e, és ha igen hol, milyen gyakran, és miért fognak alacsony magasságú vadászrepülő gyakorlatokat tartani? Ki tesz igazságot a honvédelmi szükségleteink és az egészséges környezet joga között?
Részletes javaslatokat adtunk a zajvédelmi jogalkotásra és hatósági munkára – ki fogja kiharcolni ezek megvalósulását?
Összeomlik a természetvédelem?
A 2011-es, év eleji megszorítások között szerepel a nemzeti parkok költségvetésének csökkentése közel a felével. Ezt a költségkiesést már biztosan nem tudja kigazdálkodni egyikük sem, noha ők felügyelik a legértékesebb természetes területeket. Hasonló elvonások voltak a vízügynél is. Hogy lesz így árvízvédelem, és vízmegtartó vízgazdálkodás?
Élhetetlenek maradnak a városaink
Leggyakoribbak a zajjal és a levegőszennyezéssel kapcsolatos panaszok. Városaink, különösen Budapest, egyre inkább élhetetlenek, az itt élők élete csak a szállópor miatt másfél évvel rövidül meg. Jelenleg a zajjal kapcsolatos jogszabályok hiányosságainak kiegészítése mellett a szmog szabályozáson is dolgozunk. Kinek a joga fog feltétlenül érvényesülni: az autós joga tulajdona (az autó) használatához, vagy asztmás, allergiás gyermekeink és nagyszüleink élethez, egészséghez való joga?
A természetes gyógykészítmények eltűnhetnek a piacról
Az EU hamarosan hatályba lépő új jogszabálya szerint regisztrációra kötelezné a növényi alapú gyógyhatású készítményeket. A regisztráció azonban nem egyszerű, és rendkívül drága, több mint félmilló forint termékenként. Irodánk keresi a jogi és politikai megoldást, hogy a mezőgazdaságunk egyik igen fontos ága előnyt kovácsolhasson az új jogszabályból. Enélkül a termelők abbahagynák a munkájukat.
Fenntartható vidék, egészséges élelmiszer
Fenntartható fejlődésről sokan beszélnek, de csak kevesen tesznek ezért valamit. Irodánk kezdettől fogva felkarolta azokat a kezdeményezéseket, közösségeket, akik egy új fajta filozófia mentén keresik a megélhetésüket. Az ő tudásuk, útkeresésük stratégiai fontosságú Magyarország számára. A zöldombudsman rendszeresen összehozta, összekötötte, segítette e közösségeket, jogi akadálymentesítést végez számukra. Még rengeteg a tennivaló: ki folytatná?
Lesz egységes világörökség-kezelés?
A világörökség törvény már majdnem készen van, de még van vele munka, nem csak jogalkotás, de végrehajtás terén is. A tokaji és erzsébetvárosi példán okulva bőven lesz munkája irodánknak ezzel kapcsolatban, amíg mind a 10 világörökségi helyszín megkapja az őt megillető védelmet.
A JNO szakértői és programja öt világörökségi helyszínt támogat az UNESCO követelményeknek megfelelő rendezési tervek és kezelőszervezet kialakításában. Folytathatjuk-e ezt a munkát?
