Sikertelen volt az egyeztetés az ombudsmani törvényről

Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa részt vett az alapvető jogok biztosáról szóló törvénnyel kapcsolatos megbeszélésen, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban tartottak 2011. június 15-én.

A megbeszélésen az OBH részéről a jövő nemzedékek országgyűlési biztosán kívül Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamit Péterfalvi Attila, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője vett részt, míg a KIM részéről Gál András Levente közigazgatási államtitkár, továbbá Gáva Krisztián, Borókainé Vajdovits Éva és Zombor Ferenc helyettes államtitkárok voltak jelen a megbeszélésen.
A találkozón Fülöp Sándor részletesen kifejtette a tervezettel kapcsolatos véleményét, miszerint KIM által készített törvénytervezet nemcsak hogy nem nő föl az Alaptörvényben megemelt környezetvédelmi követelményszinthez, hanem számos ponton egyenesen sérti azt, és így teljesen elfogadhatatlan. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a Tervezet az egészséges környezethez való jog védelmi szintjéből alkotmánybíróság által megfogalmazott visszalépés tilalmába ütközne, ezért annak visszavonását és átdolgozását javasolta.

Az ombudsman a JNO által készített szövegjavaslatot a KIM tervezetét három héttel megelőzve küldte el a döntéshozóknak, azonban arra semmilyen reakciót nem kapott. A KIM június 6-án elküldött tervezetének megismerése után elkészítette az e tervezeten alapuló kompromisszumos javaslatot is, azonban ennek sem volt érdemi visszhangja.

Az Ombudsman törvényt időben az elsők között tárgyalja majd az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtását szolgáló törvények közül. Különös figyelmet érdemel ezért, hogy a jogalkotó miként lát az Alaptörvényben foglaltak végrehajtásához.

A megbeszélésen Péterfalvi Attila emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az egységes jogvédelem hiányában Magyarország „B” státuszt kapott az ENSZ emberi jogi főbiztosságától.

Valójában az ENSZ, pontosabban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által támogatott Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága (International Coordinating Committee of National Human Rights Institutions) működési rendje szerint ha egy országban több emberi jogi intézmény működik, akkor az „A” kategóriás, teljes jogú akkreditáció egyik feltétele, hogy ezen intézmények állapodjanak meg egymással arról, hogy melyikük és milyen módon képviseli őket a Koordinációs Bizottságban. Tehát nem az egységes jogvédelem hiányában kapott Magyarország „B” státuszt, hanem azért, mert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a többi ombudsmannal nem egyeztetve, azok egyetértése nélkül kérvényezte intézménye akkreditációját a Nemzetközi Koordinációs Bizottságtól.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája az alkotmányozási folyamat során is többször hangsúlyozta, hogy hazánk nemzetközi megítélését nagymértékben rontaná, ha az új Alaptörvény és az annak nyomán megszülető törvények miatt gyengülne az emberi jogok intézményes védelmének szintje Magyarországon.

Egyetértünk azzal, hogy az új Alaptörvény megteremti az egységes jogvédelem lehetőségét, ugyanakkor arra nem biztosít lehetőséget a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alkotmány, hogy a jelenlegi ombudsmanok hatáskörét és önállóságát csorbítsák.

Javasolt linkek:
A biztos véleménye az alapvető jogok biztosáról szóló KIM által készített törvénytervezetről (JNO-427-2/2011) 2011.06.08.

A biztos javaslata az új ombudsmani rendszer működésére (JNO-268/2011) 2011.05.23.

A biztos állásfoglalása az új Alaptörvény környezetvédelmi és fenntarthatósági rendelkezéseiből eredő állami felelősségről (JNO-258/2011) 2011.04.25