Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, Jacqueline McGlade tárgyalt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával

Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója 2011. június 28-án a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodájába látogatott. Az igazgató asszony a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, a magyar EU-elnökség egyik záróeseményeként megtartott Európai Fenntartható Fejlődési Hálózat éves konferenciáján vett részt Szentendrén, ahol bemutatták az ügynökség „Jelzések 2011 - A globalizáció és a környezet szerepe az Ön életében” című kötetét.

A találkozón, melyet Jacqueline McGlade professzor asszony saját maga kezdeményezett az ombudsmannal, az intézmények és főbb tevékenységeik kölcsönös bemutatása után szó esett a JNO és az EEA lehetséges együttműködési területeiről. A megbeszélésen részt vett Dr. Gergely Erzsébet, a Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

A professzor asszony elmondása szerint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatgyűjtési és kommunikációs munkájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a kulturális sokféleség, valamint az emberi közösségek, mint a világban zajló környezeti, társadalmi, gazdasági átalakulások, válságok legfőbb szereplői és elszenvedői.

A felnövekvő generációk – közöttük pedig egyre nagyobb arányban a városlakók – a válságtünetek sokkoló adataival nem szívesen néznek szembe. Ezek kommunikálása ellenkező reakciót, érdektelenséget, közönyt válthat ki, azonban valós emberi történetek, attitűdök bemutatásával érthetőbbé, megélhetőbbé válnak a jelenlegi válság okai, gyökér-problémái.

A városokon kívül élő közösségek hagyományos értékrendje, tudása, gyakorlatiassága és szellemisége rendkívül gazdag erő- és információforrás, amely segíti a fenntarthatóság értelmezését, megvalósítását. Az ombudsman megerősítette azt az információját, miszerint a JNO fenntartható közösségek programja, annak gyakorlati elemei éppen ezen megmaradt erőforrások felkutatásával, megerősítésével foglalkozik.

Az EEA ún. jövő-indikátorok, olyan jelző-rendszerek kidolgozásán dolgozik, amelyek a jelenlegi állapotok és tapasztalható trendek alapján képesek előrejelzéseket adni következő generációk életlehetőségeivel, az őket majdan körülvevő társadalmi, gazdasági és természeti környezet állapotával kapcsolatban. McGlade professzor komoly együttműködési lehetőséget lát ilyen jelzőrendszerek felépítésének terén az EEA, a JNO és a Vidékfejlesztési Minisztérium között.

Fülöp Sándor rámutatott, az EEA és a JNO-típusú intézményeknek az a hálátlan és népszerűtlen szerep jut, hogy a társadalmak céltévesztéseit az ebből adódó válságtüneteket, újra és újra a közösségek és a döntéshozók felé kommunikálják. A professzor asszony véleménye szerint az EU biodiverzitással kapcsolatos céljainak eléréséhez a társadalmi tudatosság mellett a közösségek tevőleges részvétele szükséges a természetvédelmi munkában, ehhez példaként hozta az inváziós, idegenhonos fajok felmérését és visszaszorítását. A jelenlegi, mindenki számára elérhető info-kommunikációs eszközök használatával, jóval szélesebb rétegek vehetnek részt élőhelyek-, és egyes fajok felmérésében, valamint a hazai természeti tőke JNO által is szorgalmazott monitorozásában.

A két intézmény vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy fenti témákban szorosabbra fűzik a JNO és az EEA kapcsolatát. Az együttműködés első állomásaként a professzor asszony felajánlotta, hogy az ősz folyamán a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájában mutatnák be a „Late Lessons from Early Warnings” (Korai jelzések, megkésett tapasztalatok) című kutatásuk legújabb kötetét. A munka olyan esettanulmányokat tartalmaz, amelyek az elővigyázatosság elve, illetve a rendszerszintű, hosszú távú tervezés alapvető fontosságát mutatják be.