Sajtóközlemény

Veszélyezteti a környezeti, a természeti és a világörökségi értékek fenntarthatóságát a szerencsi szalmaégető erőmű engedélyezett formában való megvalósítása. Az erőmű létesítésével kapcsolatos intézkedések az alkotmányos jogok sérelmét okozták – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki kezdeményezi az illetékes főügyészségen, hogy az nyújtson be az egységes környezethasználati engedély ellen óvást, továbbá az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, hogy az felügyeleti jogkörben semmisítse meg az elsőfokú határozatot.
Jelentésében az ombudsman rámutatott, a környezethasználati engedélyezési eljárásban nem vizsgálták, hogy az erőműnek a tokaji történelmi borvidék kultúrtájra, mint világörökségi helyszínre milyen hatása lesz. Ennek fő oka az, hogy a Magyar Állam elmulasztotta a Világörökségi Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettsége és a belső jog összhangja megteremtését. A világörökségi területen működő önkormányzatok nem ültették át saját rendeleteikbe az UNESCO-hoz felterjesztett világörökségi terület kezelési tervének előírásait. Az engedélyezési eljárás idején hiányzott a világörökségi helyszínek – világörökségi kötelezettségekre kiterjedő – világos, közérthető jogi szabályozása. Így nem volt a közigazgatási eljárási törvényben előírt világörökség-védelmi hatáskörrel rendelkező hatósági szervezet sem. Más hatóságok eljárási szabályai sem tartalmaztak rendelkezéseket a világörökség-védelmi kérdések kezelésére. Ez alkotmányos visszásságot okozott.

Az ombudsman szerint a természet védelméről szóló törvénnyel való szoros analógia alapján megengedhető egy olyan jogértelmezés is, amely szerint a kulturális örökségvédelmi törvény ex lege (a törvény erejével) műemléki védelemben részesíti a tokaji kultúrtájat. Ezen értelmezés alapján már az egyébként szükséges részletes szabályozás előtt is el kellett volna és el kell járniuk a hatóságoknak az ilyen ügyekben, egyebek közt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak szakhatóságként el kellett volna járnia az engedélyezési eljárásban.

Az országgyűlési biztos az engedélyezésben eljárási hibákra rámutatva megállapította, hogy az előzetes környezeti vizsgálat során Legyesbénye önkormányzata felvetette a világörökség-védelmi területen történő létesítés problémáját. Ennek ellenére az önkormányzat az egyeztető tárgyalásra meghívást sem kapott. Pedig ha a felügyelőség az észrevételt az előírásoknak megfelelően érdemben megvizsgálja, a világörökségi védelemmel kapcsolatos hatásköri kérdés is tisztázódhatott volna. Továbbá az egységes környezethasználati engedélyt kiadó hatóság az engedélyezési eljárásba bejelentkezett civil szervezet ügyfél alkotmányos jogorvoslati jogát is veszélyeztette azzal, hogy jogorvoslati jogáról tévesen tájékoztatta.
Fülöp Sándor szerint a beruházás munkahelyteremtő hatása korlátozott, az általa ígért környezeti hasznok pedig számos kedvezőtlen mellékhatással járnak. Nem vizsgálták az előkészítő tanulmányok, hogy a várható kedvezőtlen környezeti hatások, az image-romlás a tokaji világörökségi területen hány munkahelyet szüntetne meg például borászatban, vagy milyen ingatlanérték-csökkenés várható. A nagy távolságokból történő közúti szalmabála-szállítás a világörökségi területen zaj- és légszennyezést okoz, miközben egyik tanulmány sem számol vasúti szállítással, a szállítási útvonalak megváltoztatásával vagy a szállítási távolságok lerövidítésével. Az engedélyezéskor meg kellett volna vizsgálni az erőmű hatását az alapanyag-termesztésben és a szállításban érintett Natura 2000 és egyéb védett területekre, a felügyelőség azonban csak a tervezett erőmű közvetlen környezetében vizsgálta az élővilágra gyakorolt hatásokat.
Az ombudsman a jelentésben kiemelte: ökológiai, energetikai szempontból értelmetlen, nem fenntartható egy óriási méretű szalmatüzelésű erőmű megépítése és működtetése. A szerves anyagok elszállítása, majd elégetése tápanyaghiányt okoz a termőhelyen, melyet műtrágyával kell pótolni. Rendkívül energiaigényes folyamat a műtrágya előállítása is, ráadásul felhasználása további környezetterhelést, szennyezést okoz.

Az erőművet várhatóan ellátó termőterületek között számos érzékeny természeti terület, kedvezőtlen adottságú terület, Natura 2000-res élőhely található. Ilyen területeken az intenzív szántóművelés fenntartására ösztönző fejlesztések ellentétesek a hazai és uniós agrárpolitika céljaival. Az intenzív szántóföldi művelés a biológiai diverzitás csökkenéséhez, a termőtalaj pusztulásához, a vizek elszennyezéséhez, élőhely-pusztuláshoz vezethet. A túlméretezett erőmű nem kívánt hatásai akadályozzák azoknak a programoknak a teljesülését, amelyeket az Országgyűlés éppen a fenntartható fejlődés érdekében határozott el.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban nem vizsgálták a tüzelőanyag-termeltetéssel kapcsolatos kérdéseket. A környezethasználati engedélyben az energiafű nem szerepel, noha az Energiahivatal kiserőművi létesítési engedélye feljogosítja a BHD Kft.-t „egyéb mezőgazdasági biomassza energiahordozó” felhasználásra, és a BHD Kft. már 2007-ben szerződést kötött gazdákkal Szarvasi-1 energiafű szállítására. Az energiafű termesztése számos ok miatt aggályos: kizsarolja a talajt, mélyre hatoló gyökérzete miatt igen nehéz utána másra hasznosítani a földet

Az erőműnek több diffúz légszennyező forrása lesz, ugyanakkor az engedély levegővédelmi előírásai csak a célállapotot rögzítik. Lényegesen kisebb kapacitású, már engedélyezett szalmatüzelésű erőművek hatásterületének paramétereivel való összevetés miatt vitatható a hatásterület számításának helyessége. Nem tartalmazza az egységes környezethasználati engedély az erőmű CO2-kibocsátását, nem vizsgálták egy esetleges üzemzavarnak vagy emberi mulasztásnak a városi szennyvíztisztítóra gyakorolt hatását. Nincs megnyugtató adat az erőműből a városi szennyvízcsatornába kerülő szennyvíz hőmérsékletéről. Ugyanakkor a legjobb elérhető technológiának (BAT) az felelne meg, ha a keletkező hőt hasznosítanák, erre azonban a környezetvédelmi hatóság nem kötelezte a beruházót.

 A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezi a kormánynál, hogy gondoskodjon a világörökségre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelő hazai törvényi és rendeleti szabályozás megalkotásáról, majd ennek birtokában határozza meg a tokaji világörökség-védelmi terület kezelési tervét és hozzon létre olyan kezelő szervezetet, amely ezt a tervet meg tudja valósítani.

Ugyancsak kezdeményezi a megyei önkormányzatnál és az érintett települési önkormányzatoknál, hogy településrendezési terveiket hozzák összhangba a világörökség-védelmi követelményekkel, illetőleg működjenek együtt a világörökség védelmében és az ebből fakadó előnyök kiaknázásában.

Kezdeményezi továbbá az illetékes főügyészségen, hogy nyújtson be az egységes környezethasználati engedély ellen óvást, továbbá az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, hogy az elsőfokú határozatot felügyeleti jogkörben semmisítse meg.

Az ombudsman szerint mindezek alapján olyan helyzet jöhet létre, amelyben a megismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az érintett önkormányzatok és közösségek a környezetvédelmi és világörökség-védelmi szempontok mérlegelésével döntő módon befolyásolhatják, hogy a szerencsi szalmatüzelésű erőmű a beruházó által vállalt kedvezőbb feltételek mellett megépülhessen-e vagy sem.

2009. április 17.

Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtó