Sajtóközlemény - Vészhelyzetben a Nekota

Súlyosan veszélyezteti a vízi élővilágot a Hubertus Bt. tevékenysége a Balaton déli partján, a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Területen. A vállalkozás – a másodfokú vízügyi hatóság nem megfelelő eljárásának is köszönhetően – komoly természeti kárt okozott a hazai és nemzetközi oltalom alatt álló térségnek – állapította meg frissen lezárult vizsgálatában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Az ombudsman vizsgálata szerint a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület „Nekota” elnevezésű térségén gazdálkodó Hubertus Bt. vízleeresztése miatt veszélybe került a vízhez kötődő élővilág, különösen az ott fészkelő fokozottan védett madárfajok. A vizsgálat feltárta, hogy a vészhelyzetet a vízjogi engedélyezési eljárás működési zavarai is okozták.

Az országgyűlési biztos vizsgálatában megállapította, hogy a terület védetté nyilvánítását követően 32 évvel, 2009-ben született meg az a vízjogi engedély, amely a természetvédelmi értékeket figyelembe véve írta elő a szükséges vízszintet. Csakhogy ezt az engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megsemmisítette.

A Főfelügyelőség iránymutatatása alapján a megismételt eljárásban kiadott vízjogi engedély már nem vette figyelembe a terület természetvédelmi igényeit és rendeltetését. A vízügyi hatóság által kiadott engedélyek ellentétesek a területre vonatkozó, 1977 óta hatályos védetté nyilvánítási határozattal és a 2004-től kötelező Natura 2000 előírásokkal. A vízügyi hatóság engedélye azért sérti az előírásokat, mert a Hubertus Bt.-nek nem írja elő kötelezettségként, hogy mekkora vízszintet biztosítson azon a területen, amelyen gazdálkodik. Sőt az országos jelentőségű védett természeti területen a vízügyi hatóság a szükséges vízszint tartásának megkövetelése helyett a tökéletesen vízmentes állapot fenntartását tette kötelezővé, vagyis a „Nekota” feneke alatti talajvízszint tartását írta elő az év kilenc hónapjában.

Ez a hatósági határozatban foglalt előírás, illetve a terület kezelőjének a védettséget figyelmen kívül hagyó tevékenysége vezethetett oda – mutatott rá az ombudsman –, hogy a Hubertus Bt. 2011 tavaszán és nyarán a víz leeresztésével veszélybe sodorta az itteni vízhez kötődő élővilágot és természeti kárt okozott.

Fülöp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a „Nekota” természeti értékekben különösen gazdag terület, ezért tágabb térsége többszörösen védett (országos védelem, Natura 2000, Ramsari Egyezmény). E természeti tőke megőrzése az egészséges környezethez való jogból fakadó kötelezettség, az állami szereplők, valamint a bérlő közös feladata és felelőssége. Az országgyűlési biztos rámutatott, hogy az érintettek e feladatuknak és kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Az ombudsman a terület haszonbérleti szerződésének vizsgálata során megállapította, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Állami Vagyonügynökség rendkívül előnytelen szerződést kötött a Hubertus Bt.-vel, hiszen teljes körűen és mindenre kiterjedően átengedte a terület hasznosításának és hasznai szedésének jogosultságát. Az Állami Vagyonügynökség továbbá kötelezettséget vállalt a szükséges engedélyek beszerzésének segítésére, illetőleg visszavonhatatlan módon vételi és elővételi jogot biztosított. A szerződés rendelkezései lehetetlenné teszik, hogy a haszonbérbe adó, vagyis a Magyar Állam felmondja azt, sőt az Állami Vagyonügynökség 99 év leteltével újabb, változatlan feltételekkel történő szerződéshosszabbításban is megállapodott a Hubertus Bt.-vel.

Mindezen jogosultságok biztosítása mellett a szerződésben kikötött haszonbérleti díj (hektáronként évi tíz forint) rendkívül alacsony. Ráadásul a rögzített feltételek nem teszik lehetővé a bérleti díjra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, és azt sem biztosítják, hogy a díj évente legalább az infláció arányában emelkedjen. A hasonló adottságú területek haszonbérleti díja átlagosan évente húszezer forint hektáronként, vagyis a Hubertus Bt. által fizetett összeg 2000-szerese. A Hubertus Bt. az állásfoglalás-tervezetre tett észrevételében vitatta, hogy ez az összeg csekély mértékű lenne, ha figyelembe vesszük a cég által a területen végrehajtott beruházások értékét is, ez megállapítás azonban az ombudsman szerint nem helytálló. A feltűnő értékaránytalansággal kapcsolatos jogvita eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A szerződés szinte valamennyi pontja az államra nézve feltűnően hátrányos, tisztességtelennek minősíthető, míg a kikötött haszonbérleti díjról egyértelműen megállapítható a feltűnő értékaránytalanság. Az Állami Vagyonügynökség és a Hubertus Bt. között létrejött érvényes haszonbérleti szerződés nem vesz tudomást a terület természetvédelmi értékeiről, státusáról, és arról, hogy az háromszoros hazai és nemzetközi védelem alatt áll. Mindezekre tekintettel az ombudsman szükségesnek tartja, hogy a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét miniszteri rendeleti szinten kihirdessék, továbbá felhívta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Nagyberek Fehérvíz Természetvédelmi Területre vonatkozó haszonbérleti szerződés felülvizsgálata érdekében.

Az állásfoglalás letöltése

2011. szeptember 25.