Sajtóközlemény

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési elfogadhatatlannak tartja a civil szervezetek jogorvoslati jogának korlátozását. Az ombudsman az egyes ágazati közigazgatási hatósági eljárásokat érintő törvényjavaslat kapcsán fordult az Országgyűlés két bizottságához.

Mint ismeretes, a parlament tavaly év végén fogadta el azt törvényt, amelynek célja  a hatósági eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. Az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot tárgyalja ezekben a hetekben az Országgyűlés. Az ombudsman szerint a javaslat több ponton aggályos szabályozást tartalmaz a jogorvoslat – mint alkotmányos alapjog – érvényesülésével kapcsolatban. Így például  több közigazgatási eljárásban csak akkor nyújthat be fellebbezést  civil szervezet és akkor vehet részt az eljárásban ügyfélként másodfokon, ha az elsőfokú eljárásban részt vett.

Az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy – a jogalkalmazó, valamint a civil szervezetek gyakorlatát figyelembe véve – nem reális annak elvárása, hogy a társadalmi szervezetek akár több száz ügyben, költségeket is vállalva minden egyes elsőfokú eljárásban részt vegyenek, csak azért, hogy a döntések függvényében majd néhány esetben a másodfokú eljárásban ügyfélként léphessenek fel. Erre a civil szervezeteknek nincsenek meg az erőforrásai, a módosítás bizonyos, elsősorban közlekedési tárgyú közigazgatási engedélyezési eljárásokban gyakorlatilag kizárná a civil szervezetek részvételét fontosabb, a környezet állapotának fenntarthatóságát akár jelentősen befolyásoló ügyben.

Fülöp Sándor fontosnak tartja a jogi szabályozáshoz kapcsolódó alapos hatásvizsgálatot olyan esetekben, amikor jelentős számú, eltérő tartalmú jogszabályt módosító törvény készül. Ha a hatásvizsgálat elmarad, a törvényhozó nem tud olyan megalapozott döntést hozni, amely a jelen esetben például jogorvoslati jog korlátozásával kapcsolatban minden kérdést figyelembe vesz.

Az országgyűlési biztos megállapította, a jogalkotónak van szabadsága a tekintetben, hogy az aktuális kormányzati célok érvényesítése érdekében az ügyféli jogokat, ezáltal közvetlenül a jogorvoslathoz való jogosultságot korlátozza. E szabadság feltétele azonban, hogy azok az aktuális kormányzati célok, amelyek szolgálatában e korlátozás születik, szigorúan az alkotmányos keretek között valósuljanak meg. Az Alkotmány szövegéből egyértelműen kiolvasható az a kötelezettség , miszerint ezen alapjog korlátozása csak a jogviták ésszerű időn belüli elbírálása érdekében, az arányosság követelményének megfelelően, a jelenlévő képviselők kétharmadának, azaz minősített többségének támogatásával fogadható el. Csakhogy a jogszabályjavaslatot egyszerű többséggel kívánják megalkotni. Az adott alapjoggal, a jelen esetben a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos korlátozást tartalmazó törvény nem az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelő elfogadása még alkotmányos szabályozási cél esetén is alkotmányellenességhez vezethet. Az Alkotmány vonatkozó szabályai szerint ugyanis mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot tehát a jelen helyzetben, tekintettel arra, hogy a javaslat az alapjog érvényesülését bizonyos eljárásokban közvetlenül befolyásolja, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja, hívja fel a figyelmet az ombudsman.