Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény módosításának zárószavazás előtt álló tervezete továbbra is időzített bombaként ketyegő környezeti kockázatokat vet fel.

Az ombudsman 2009. november 2-i állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről (VTT) szóló törvény módosításának tervezete környezetvédelmi szempontból komolyan aggályos. Az indítvány ugyanis feloldaná a tározóterületeken a gazdálkodással kapcsolatos korlátozásokat. Lehetségessé válna többek között műtrágya használatával művelt földek után, meliorációs beruházásokra vagy ültetvények telepítésére állami támogatást igénybe venni. Ha a tározóba vizet eresztenének, a gazdálkodó kártalanításra lenne jogosult.

A tározóterületeket első sorban a Tiszán levonuló árvizek szintjének csökkentésére használnák. Ha a gazdálkodáshoz használt műtrágyát, vegyszereket a tározóba engedett víz kimossa és szétteríti a területen, az beláthatatlan károkat okozhat a gazdálkodóknak, de a védett területeken is. Ezt éppen elkerülni kellene, nem pedig állami támogatással ösztönözni.

Fülöp Sándor üdvözölte, hogy az Országgyűlés december 7-edikei szavazásán elfogadta Nagy Andor országgyűlési képviselő kapcsolódó módosító indítványát, mely az ombudsman által aggályosnak tartott rendelkezést törölte.

A biztos ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy e döntést követően a zárószavazás előtt álló törvényjavaslathoz olyan kapcsolódó módosító indítványt terjesztettek be, mely a korábban kifogásolt és december 7-én elhárított környezeti kockázatokat visszahelyezné a javaslatba. A T 11028/11 kapcsolódó módosító indítvány szerint a kormány felhatalmazást kapna az ártéri gazdálkodás szakmai elveinek megállapítására. A kormányrendelet hatályba lépéséig azonban a gazdálkodásra vonatkozó korlátozásokat feloldanák. Azaz a környezeti kockázattal járó művelési formák mégiscsak részesülhetnének állami támogatásban és elárasztás esetén kártalanításban is.

Az ártéri gazdálkodás szakmai elveinek kormányrendeleti szintű kihirdetése és az ehhez igazodó támogatási és kártalanítási rendszer kialakítása sürgető. Ezzel lehetne ösztönözni, hogy a már megépült és az előkészületben lévő tározók területén meginduljon a tájhasználatváltás, ami környezeti szempontból és a gazdálkodók megélhetése szempontjából is kedvezőbb helyzetet hozhatna.

A zárószavazás előtti kapcsolódó módosító indítvány viszont nem tartalmaz a kormány számára kötelező határidőt a rendelet megalkotására. Mivel bármilyen (hivatali, szakmai) okból előállhat az a helyzet, hogy meghatározatlan ideig elmaradhat e szabályok kihirdetése, fennmaradhat az államilag támogatott, magas vegyszerhasználattal járó művelési formák környezeti kockázata a tározókban.

Fülöp Sándorszerint a zárószavazás előtti kapcsolódó módosító indítvány nem csak a környezetvédelmi megfontolásokkal ellenkezik, hanem az Országgyűlés hétfőn meghozott döntésének elvi alapjával is.