Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmének érdekében 2010 után

A biodiverzitás megőrzésének, illetve a csökkenő folyamat megállításának érdekében fontos az együttműködés a kormányzati és a civil szakemberek között – mondta dr. Fülöp Sándor a biológiai sokféleség védelméről rendezett szakmai konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón

A biodiverzitás csökkenése csak a kormányzati és a civil szféra – az eddiginél jóval szorosabb – összefogásával állítható meg, állapították meg az országgyűlés, a kormány és a civil társadalom meghatározó szereplőinek részvételével lezajlott „Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmének érdekében 2010 után” című konferencián november 19-én, Budapesten.

A konferencia felhívta a figyelmet arra, hogy a minőségi emberi lét legalapvetőbb feltétele a természeti területek, természetes élő rendszerek megőrzése. Éppen ezért – az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett – a biodiverzitás védelmét a jövő kiemelt területeként, átfogó célként kell kezelni. Fel kell tárni és nyilvánossá kell tenni a globális problémák összefüggéseit, és a tüneti kezelések helyett ezen összefüggések mentén kell a válsághelyzetekre megoldást találni. Garantálni kell a biodiverzitás-védelmi célkitűzések integrációját az ágazati politikákba, a tervezés, jogszabály-alkotás, finanszírozás és a jogérvényesítés során.

A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ismét felhívta a figyelmet a Nature című szakmai folyóiratban 2009. szeptemberében megjelent „Planetary Boundaries” című cikkre, amely diagnosztizálja a környezeti katasztrófák rendszerét. Az egymást átható katasztrófáknak csak egyike, de talán a legsúlyosabb és legreménytelenebb, a biodiverzitás elvesztése.

A bolygón jelenleg 13 millió különböző faj található. Ez a hihetetlen természeti érték felbecsülhetetlen kincs, amely az emberi jóllét alapja. Jelenleg azonban az emberi tevékenységnek köszönhetően 20-30 percenként eltűnik egy faj a Földről. Hazánkban naponta 90-130 ha zöldfelület építenek be. Ezek a veszteségek nem pótolhatóak.

A biodiverzitás védelme az Európai Unió 6. akciótervének kiemelt célja volt. A 2007-es félidős értékelés azonban megállapította, hogy nem sikerült elérni a kívánt eredményeket. Sok forrás szerint a biodiverzitás elvesztésének üteme felgyorsult. Fülöp Sándor elmondta, hogy a kiutat az EU politikusai a közös agrárpolitika és a közös halászati politika reformjában, az integráció elvének erősítésében látják. Az ombudsman utalt az Európai Unió Eurobarometer 2010-es felmérésére, amely szerint az emberek többsége nem érzékeli, hogy a biodiverzitás csökkenése, a klímaváltozást, stb. rájuk is hatással lehet. Az uniós polgárok 80%-a még nem hallott a Natura 2000-es területekről. A felmérésben szerepel, hogy mára az Európai Unió élőhelyeinek 65 %-a nem kielégítő vagy kifejezetten rossz állapotú.

Fülöp Sándor szerint, ha motiválni akarjuk az embereket, hogy megvédjék a biológiai sokféleséget, segítenünk kell nekik felismerni annak óriási előnyeit, amelyből mindnyájan részesülünk, ha megőrizzük és fenntarthatóan használjuk a természetet. Másrészt tudatosítani kell a biológiai sokféleség elvesztésének következményeit is.

Fülöp Sándor említést tett a JNOI-hoz érkezett, a biodiverzitás védelméhez kapcsolódó panaszokról, megemlítette a pátyi golfpálya, valamint az érdi génbank kapcsán indított vizsgálatokat, valamint a Natura 2000-es területeket érintő (Dakar Hungary és a Dunasziget kitermelése) ügyeket.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa elmondta, hogy a biológiai sokszínűség védelmében elengedhetetlen az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint településrendezési és beruházási döntésekben a hálózatos működés kialakítása, azaz az összes érintett folyamatos kapcsolata, eszmecseréje. Az ombudsman kiutat lát még a fenntartható kisközösségek erősítésében is. Az ombudsmani iroda elmúlt két és fél évben végzett kutatásai szerint ugyanis Magyarországon harmincnál is több olyan helyi közösség működik, amely célul tűzte ki a fenntartható életvitelt. Ezen túlmenően is, helyi közösségek, civil szervezetek százai vesznek részt rendszeresen a környezet védelme szempontjából fontos döntéshozatali eljárásokban. Fülöp Sándor úgy látja, hogy meg kell állítani az elmúlt 10-15 évben felbukkanó azon folyamatokat, melyek a jogalkotásban és a közigazgatási eljárásokban a civil szervezetek véleményének visszaszorítására törekszenek.

Az ENSZ 2010-et a biodiverzitás nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ által meghirdetett nemzetközi rendezvénysorozathoz kapcsolódva a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája idén a Duna ökológai szolgáltatásinak fontosságáról rendezett szakmai konferencián hívta fel a figyelmet a természet által adott ingyenes szolgáltatások fontosságára. A konferenciáról bővebben itt olvashatnak.