Parliamentary Commissioner for Future Generations - Emlékeztető a találkozóról
JNOI Parliamentary Commissioner for Future Generations

PARLIAMENTARY COMMISSIONER
FOR FUTURE GENERATIONS

Search      


2008.07.02

EMLÉKEZTETŐ

26 környezetvédelmi társadalmi szervezet képviselője és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa közötti 2008. június 4-én 10 és 13 óra között az országgyűlési biztosok hivatalában megrendezett találkozóról[1]

dr. Fülöp Sándor (a következőkben: FS):

Köszönetet mond minden civil környezetvédőnek, az elmúlt 15 év közös munkájának eredménye a jelenlegi helyzet. Az iroda jelenleg két személyes (Moldoványi Tibor sajtós a másik munkatárs), most tervezik az iroda szervezeti felépítését. Lesz egy területi alapon szerveződő környezetjogi főosztály, egy ágazati alapon szerveződő környezetpolitikai főosztály (ahol tehát már nem elsősorban jogászok, hanem közgazdászok, természettudósok fognak dolgozni) és egy nemzetközi főosztály az ombudsmani törvényben megjelenő jelentős EU-s és nemzetközi környezetvédelmi szerződésekkel kapcsolatos feladatkörök ellátására.

Bár a törvényben több tucat eljárási és intézkedési forma található, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (a következőkben: jno) alapjában véve két féle tevékenységet fejt majd ki: általános témákat vizsgál és egyedi ügyekben intézkedik.

Felajánlja, hogy moderálja a vitát, ezután a jelenlevők elfogadják a napirendet. Az előre kiosztott anyagokkal kapcsolatosan megjegyzi, hogy kérte, hogy azokat kétoldalasan és újrapapírra nyomtassák, ez egyelőre a nyomtatók miatt nem megy, de felszínen tartja a kérdést.

I. napirendi pont: a jno által vizsgálható általános témák

Kemény Mária (a következőkben: KM) - Óvás Egyesület

Javasolja további témakörnek a városvédelem, rehabilitáció és műemlékvédelem témaköreit.

Kovács Lajos (a következőkben: KL) - Csömöri Környezetvédelmi Egyesület

A környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárásokban született valóban hosszú és szakmai hatástanulmányok elolvasását legalább kötelezővé kellene tenni az ilyen ügyekben eljáró hatóságok, bíróságok számára.

A parlagfüvet szelektíven pusztító rozsdagomba nemesítése a Budaörsi úti Kertészeti Kutatóban megtörtént, nem érti, hogy miért nem terjesztik és alkalmazzák ezt az eljárást.

Zsarnóczay István (a későbbiekben: ZSaI)- Zsámbéki Medencei Természetvédelmi Egyesület

Véleménye szerint az, hogy a helyi természetvédelmi ügyekben az első fokú természetvédelmi hatósági jogkör jelenleg a jegyzőé, aggályos, az önkormányzat beruházási szándékai ezt nagymértékben befolyásolhatják.

Lányi András (a későbbiekben: LáA) - Élőlánc Magyarországért

Mindenképpen foglalkozni kellene azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi szervezeti felételei mellett a környezetvédelmi hatóság a feladatát képes-e ellátni. Az ágazati témák között a fák, erdők drasztikus csökkenése városvédelmi és klímavédelmi szempontból egyaránt jelentős lenne. A lombfelület csökkenése különböző betegségek miatt, a szervezett falopások, az erdészeti hatóságok nem eléggé környezettudatosak.

A prioritási sorrend felállításánál szerintem az a döntő, hogy hol lehet hatásos a beavatkozás. Ez pedig az a terület, ahol nyilvánvaló jogszabályi hiányosságok vannak.

Kiszel Vilmos (a későbbiekben: KV) - Göncöl Alapítvány

A témák súlyozásában segíthet bizonyos vezérelvek kiválasztása. Ilyen lehet a környezeti igazságosság, ami összefügg egy tartalmazási relációval a természet, a társadalom és a gazdaság között, ilyen sorrendben. A másik rendezőelv lehet a környezeti tudatosság.

A területi tervezés átláthatatlan, vizsgáltuk ezt elnökségem alatt az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) előtt és egy Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által készített táblázatban láttuk, hogy több mint 50 típusa van. Aki ezen kiismeri magát, akármit keresztül tud vinni.

A környezeti információs rendszerek engem sokszor egy patyomkin díszletre emlékeztetnek. Milliárdok mennek évente rájuk és nem tetten érhető egy nyilvános, jól használható adatbázis.

Jánossy András (a későbbiekben: JA) - "A Dunáért Alapítvány"

A KvVM tudomásom szerint műszaki megoldás javaslatokat készül átadni a szlovák félnek, aminek a lényege egy eléggé magas fenékküszöb lesz. Szerintem ezek az MTA és a Civil Országos Találkozók állásfoglalásaival nem egyeztethetők össze, ráadásul sem az OKT, sem az Országgyűlés nem ismeri őket.

A környezetvédelmi hatósági rendszer a jelenlegi formájában szerintem sem képes ellátni a feladatait, egy civil zöld hálózat valóban sok segítséget jelenthet ebben.

Hajósy Adrienn (a későbbiekben: HA) - Duna Mozgalom

Tapasztalataim szerint a közérdekű környezeti adatok eltitkolása mindennapos, határozottabban kellene fellépni ez ellen a jelenség ellen. A Duna ügyet ajánlja a majdan felállítandó nemzetközi főosztály figyelmébe. A hálózatépítés alapvető szerinte. Ki kellene alakítani a "Tiszteletbeli Szakértők Körét" olyanokból, akik az adott témákhoz értenek és a tagságot nem lobbizásra használnák fel.

Verő Krisztina (a későbbiekben: VK) - nem regisztrált szervezetet

Véleményem szerint is igen rossz állapotban vannak az erdők (a hulladék felhordása, az erdőtelepítés hiányosságai miatt stb.)

Budapest zöldterülete folyamatosan csökken, az utóbbi időben mintegy 900 hektárral, például a Gellért rakpartról hiányzik 50 fa.

Felháborítónak tartom a graffitiket, más világvárosban ez szerintem nem ilyen mértékű.

Atómentes napot kellene szervezni többet és az egész városra kiterjedően.

Parlagfű ügyben véleményem szerint a közmunkásokat be kellene fogni.

A kutyapiszkot a tulajdonosoknak össze kellene szedetni

A Duna szennyezését magam is tapasztalom, mint gyakori evezősként: a motorcsónakosok által kieresztett olaj, benzingőz és zaj ezen belül is különösen káros.

Bendik Gábor (a későbbiekben: BG) - Levegő Munkacsoport:

A kiemelt beruházások törvényjavaslata a 7. témánál jelenleg a legégetőbb probléma.

Az ügyféli jogállással kapcsolatos visszásságokat is külön kellene elemezni különösen az építési, területrendezési, természetvédelmi és vízügyi kérdésekben.

A KHV eljárásokban többször előfordult, hogy megnyertünk egy ügyet a bíróságokon, de a megismételt eljárásban már nem érvényesültek a közösségi részvétellel kapcsolatos garanciális eljárási elemek.

ZsaI

Tudomásom szerint a jogalkotás foglalkozik jelenleg már a belterületi fák védelmével.

A hatásvizsgálattal és más engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban érdemes lenne elemezni a "helyben szokásos módon" történő értesítést, kézbesítést, ti. sok helyen ezt úgy valósítják meg a gyakorlatban, hogy a polgármesteri hivatal egy eldugott sarkában levő hirdetőtáblára kiragasztanak egy kis cédulát és azzal letudják a nyilvánosság értesítését.

F. Nagy Zsuzsanna (a későbbiekben: FNZS) - Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata

Az általános ombudsmani vizsgálatot igénylő nagy témakörök a környezeti információhoz való hozzáférés, a közzététel gyakorlata, a hatósági rendszer megfelelősége, valamint a területrendezési, -fejlesztési döntések hatásai a környezetre.

Egyedi ügyekre, témákra minden évben kellene rendezni a maihoz hasonló "Környezetvédelmi Panasznapot".

Lukács András (a későbbiekben: LuA) - Levegő Munkacsoport (LMCs)

Ami sürgős, azokkal az ügyekkel azonnal kellene foglalkozni, így az OTrt jogalkotás igen aktuális, érdemes lenne azonnal foglalkoznia vele az ombudsmannak.

Tehergépkocsik útterhelésével arányos útdíj fizetése kérdésével már az általános ombudsman is foglalkozott. Véleményem szerint a KvVM, sőt a gazdasági tárca is hajlana a bevezetésére, de sajnos a jelenlegi üzemanyag árak miatt aligha valószínű egy ilyen intézkedés.

LáA

Igen erős megoldás lenne együtt vizsgálni a LuA által említett kamion témát az autópályák és a vasutak témakörével és természetesen ki lehetne egy ilyen átfogó elemzésben a klímaváltozással kapcsolatos szempontokra is.

Dönsz Teodóra (a későbbiekben: DT) - Magyar Természetvédők Szövetsége

A stratégiai környezeti vizsgálatot eléggé égető kérdésnek tartom. Jelenleg sajnos az a gyakorlat, hogy a vizsgálat egy statikus állapotot érint, nem követi végig a projektet, amikor pedig egy országos tervet a Parlamentben a képviselői egyéni indítványok alaposan megváltoztatnak, már új környezeti vizsgálatra lenne szükség, de ilyenre már nem kerül sor.

Simonyi Gyula (a későbbiekben: SGy) - BOCS Alapítvány

A jövő nemzedékek iránti felelősség témakörében kötelező vizsgákat kellene előírni a közéleti vezetők számára, a különböző oktatási intézményekben a diplomához, sőt bizonyos típusú cégek működtetéséhez is az egyéb speciális szakmai követelményekhez hasonlóan.

Egy a környezeti nevelésre vonatkozó 12 pontot már tavaly novemberben elküldtünk a jno címére (iktattuk, foglalkozunk majd vele!).

dr. Kollonay Enikő (a későbbiekben: KE) - Védegylet

A nem megfelelő szabályozási tervek a városi életminőséget és fenntarthatóságot ellehetetleníthetik, folyamatosan növelik a lakásszámot és forgalomnövekedést generálnak, csökkentik a zöldfelület arányát. Egyetért a LMCs egy korábbi javaslatával, miszerint lakásszámonként 7 m2 zöldfelületet kellene létrehozni, úgy kellene alakítani az építési jogszabályokat.

A mélygarázsok, amelyek önmagukban jelentős lokális forgalomnövekedést eredményeznek ma már nem 300, hanem csak 500 férőhely után környezeti hatásvizsgálat kötelesek.

A közzétételi eljárás témaköréhez hozzászólva, az építési eljárásokban aggályos, hogy az értesítéseket a társasházakban nem a tulajdonosok, hanem a közös képviselők kapják meg az érintettek így aztán sokszor nem is tudnak a szomszédságukban zajló beruházási vagy bontási tervekről, a közös képviselő pedig a saját szempontjai szerint állapodhat meg az építtető szomszéddal.

Kovács Bence (a későbbiekben: KoB) - Független Ökológiai Központ

A stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) és a szubszidiaritás elvét tartom fontos témáknak. Az EU fejlesztési tervek kistérségi, régió szinten születnek, de a hazai döntési szintek önkormányzati, megyei és országos szinten történnek hazánkban. Az országos terv meghatározza a térségit, az pedig a megyeit. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy természetesen a megyei jogú városok nem részei a megyéknek.

OTrT-ben új fogalom: bizonyos beruházások, pl. erőmű esetében telepítés engedélyezési eljárásra kerül majd sor.

Az önkormányzati és megyei környezetvédelmi programok kötelező monitorozása, illetőleg a végrehajtás SKV-ja nem megoldott.

Egy hasonló korábbi megjegyzéshez csatlakozva, szerintem a helyi építési hatóság és jegyzői jog szétválasztása is szükséges lenne.

Az OKT halasztást kérhetne (30 nap) az OTrT elfogadásánál, vagy esetleg a köztársasági elnökhöz fordulhatunk.

Siklósi Máté (a későbbiekben: SM) - Felelősséggel a Természetért Egyesület

Az erdők, nem csak a klíma de a biodiverzitás szempontjából is alapvető jelentőségűek. Az erdők igazgatási ügyeiben a tapasztalataim szerint a természetvédelmi vonatkozásokat illetően sok esetben csak asszisztálnak a természetvédelmi hatóságok és a szakvéleményeket kibocsátó nemzeti park igazgatóságok a gazdálkodási érdekeknek megfelelően.

A civil kontroll nem érvényesülhet az erdészeti hatósági ügyekben sem a társadalmi szervezetek ügyféli státuszának ezen eljárásokban történő el nem ismerése miatt.

Gellér Miklós (a későbbiekben GM) - SzIKE, Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület

Az Aarhusi egyezmény első két pilléréről már többször volt ma szó, én a harmadikra, a jogorvoslati jogra szeretném felhívni a figyelmet, azon belül is a néhány ügyben (pl. 4-es metro vagy az M0-ás autóút több szakaszának a létesítési engedélyezési eljárásai) a hatósági, de különösen a bírósági eljárások elrettentően magas költségekkel járnak, jártak.

KM

A világörökségi kezelési terveket el kellene készíteni, de nincs beiktatva a magyar jogrendszerbe, a szabályozási terveknél nem veszik kötelezően ezt a kérdést figyelembe. Önkényesség tapasztalható ezen a téren.

KV

A területi tervek vizsgálata fontos lenne: itt dőlnek el az ügyek nagyrészt. Ha belegondolunk, 150 éve megrajzolt vízügyi elképzeléseket valósítunk meg ma, vagy 50 évvel ezelőtt felvázolt közút nyomvonalakat. A világ legképzettebb "zsoldoshadseregével" állunk szemben, mérnökökkel, nemzetközi hírű, köztiszteletben álló szakemberekkel.

SGy

A környezetvédelem alapvető kérdéseihez hozzátartozik a népszaporulat kérdése is. Egyes szerzők szerint évi 80 millió nemkívánt gyermek születik a világon. Véleményem szerint a jövő nemzedékek joga az is, hogy a szülei által kívánt gyermek lehessen, másfelől ez a helyzet hozzájárul az ökológiai válsághoz és a szegénységhez. A gyermek és az anya alkotmányos jogairól egyaránt szó van itt. Az is egyértelmű, hogy a környezetvédelem területén a családtervezési beruházások azok, amelyek a legnagyobb megtérülési rátát mutathatnák.

JA

Szívesen a jno rendelkezésére bocsátok egy iratcsomagot az OTrT-ről és gondolom más szervezetek is hozzájárulnának ehhez. Rendkívül sürgős az ügy, hiszen jövő héten hétfőn lesz a parlamenti végszavazás ebben.

Egy előző hozzászóláshoz kapcsolódva, véleményem szerint a Parlament házszabályát módosítani kéne, hogy ha a végszavazás előtt az a helyzet alakul ki, hogy egy SKV köteles terven lényeges változásokat tettek, vissza lehessen utalni független szakértőkhöz egy újabb SKV-ra. E vizsgálatnak része kellene, hogy legyen egy fenntarthatósági vizsgálat is.

Bakó Katalin - Nagydiófa Egyesület

A kerületünkben (VII. ker.) most készül egy új szabályozási terv, úgy látom, hogy civil véleményeket általában véve figyelmen kívül hagyják, ráadásul a közmeghallgatásra a bejelentkezett két civil szervezeten kívül senkit nem akartak beengedni.

FS

Köszönöm az értékes javaslatokat rendszerezem majd az elhangzottakat és felhasználom az általános vizsgálatok szempontjából szóba jöhető témák listájának kiegészítésénél. A felmerült dilemmák, pl. a túl sok és bonyolult terv, viszont bizonytalan hatások a végrehajtásra vagy a szubszidiaritás elvének támogatása, viszont a belterületbe vonásokkal járó környezeti károk, azt mutatják, hogy a mozgalomnak kiérlelt, összetett nézőpontja van egy sor kérdésben.

Évente legalább egyszer szervezni szeretnék a mostanihoz hasonló találkozót, de egyes szakmai témákban gyakrabban lesznek szűkebb körű egyeztetések az érintett szakmai környezetvédő szervezetekkel.

Sok olyan ötlet is felmerült a mai megbeszélésen, ami határterület, nem vagy nem egyértelműen a jno-hoz tartozik, pl. műemlékvédelem, egészségvédelem, környezeti adatokhoz való hozzáférés. Ezekben a kérdésekben az általános vagy az adatvédelmi ombudsman jogosult eljárni, de az is elképzelhető, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalások is várhatók.

A tisztázás és hálózatépítés eszközeit szeretném alkalmazni, nem kapkodva, tehát ad hoc állásfoglalások nem várhatók. A sürgős, aktuális ügyekben igyekszünk majd valahogyan időt nyerni, de a téma alapos feldolgozása olyan fontos szempont, hogy néhány napos határidővel, a partnerek és érintettek meghallgatása nélkül soha nem szabad nyilatkozni.

Szünet.

II. napirendi pont: az egyedi ügyekre kiadandó Útmutató véleményezése

FS

A második részben kérem a segítségüket abban, hogy az egyedi ügyek hatékonyabb beadásához készített - senki számára sem kötelező, csak talán hasznos - Útmutatót véleményezzék. Érthető-e a szövegezés, nem hiányzik-e valamilyen fontos információ? Emellett, a hátralévő időt arra is felhasználhatjuk, hogy ha valakinek kérdése van a jno. eljárásával kapcsolatban, azt is megbeszélhetjük.

KV

Szerintem az Útmutató eléggé érthető és átfogó. Az egyedi ügyekben a jno-nak arra kellene koncentrálni, hogy a jogalkotó akaratát érvényesítse olyan helyzetekben, ahol ez rendre nem valósul meg egyébként a környezetvédelem területén. A természetvédelmi rendelkezések meg nem valósulása magánterületen, belterületen például tipikusan ilyen (pl. fecskefészkek rakásának megakadályozása).

JA

Jól érthető az Útmutató a jelenlegi formájában. Azt látom, hogy az ügyészségi panaszt, mint alternatívát felveti, hiányzik viszont belőle a közérdekű bejelentésekre és a panaszokra vonatkozó utalás.

HA

Fontos lenne, hogy - ha csak nem zárkózik el ettől a konkrét beadványtevő - az össze beadvány felkerüljön a jno honlapjára, hogy a sorsukat nyomon lehessen követni, illetőleg ne szülessen ugyanabban a problémában 20-30 párhuzamos beadvány.

GM

Legyen a honlapon rajta az ügykezelési rend és a szervezeti felépítés, hogy a beadványtevők nyomon tudják követni, hol tart az ügyük, illetőleg hogy kinél és hogyan érdemes érdeklődni.

ZsaI

Fontos lenne, hogy a jno intézkedései tényleges változásokat eredményezzenek, ehhez utána kell menni az ügynek, nem csak esetleg továbbadni és jelezni a beadványtevőnek.

LuA

Az ügyek utánkövetését valóban intézményesíteni kell, de a panaszos figyelmét is fel kell hívni, hogy ő is jelezze, történt-e változás az intézkedés nyomán.

JA

Jó ötletnek tartaná az eljárásmenet, a beadványok kezelésének bizonyos fokú formalizálását. Hasznos lenne egy online, interaktív internetes felület, esetleg helyzetérzékeny help funkcióval. Ahogyan a tapasztalatok az egyes ügyfajtákkal kapcsolatosan szaporodnak, úgy lehetne egyre kifinomultabban ágaztatni a megoldási lehetőségeket.

Ezen kívül, a honlap arra is alkalmas lenne, hogy minden beérkezett ügy azonnal megjelenjen rajta és azután - esetleg csak a beadványtevő számára - nyomon követhető legyen, hogy hol tart az ügy intézése.

KE

A szabályozási terveket valóban lesz kapacitása a jno-nak véleményezni?

FS

Egyes ügyekben igen, ha felhívják valamelyikre a figyelmet, de mindre nyilván nem lesz kapacitás.

JA

A jogszabályszövegben vannak kogens és diszpozitív módon megfogalmazott feladatok. A tájékoztató f ) pontjánál úgy látom, hogy a jogintézmény mintegy "átbucskázott a hatalmi ágak közötti kerítésen".

BG

Nagyon sok nyitott jogértelmezési kérdés van a jelenlegi környezetjogi gyakorlatban, ráadásul nagyon sokszor a környezetvédelmi szempontokkal nem teljesen összeegyeztethető módon dőlnek el ezek a kérdések. A jogfejlesztésben élni kell a jno-nak biztosított törvényi lehetőségekkel.

Igen jelentősnek tartom, ezért külön fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben is kezdeményezhet közmeghallgatást, amikor ez az általános szabályok szerint nem volna kötelező, pl. építési, településrendezési eljárásokban. Ezek az ügyek általában a sajtó számára is érdekes ügyek lehetnek.

KE

Van-e garancia, hogy az állásfoglalása érvényesüljön?

FS

A nyilvánosság révén, illetve az országgyűlési bizottságok előtti fellépés vagy az éves jelentés során kérhet intézkedéseket. Kérheti a felügyeleti szerveket az ügy további vizsgálatára. Ha megalapozott és jogszerű az ajánlása vagy kezdeményezése, annak önmagában is nagy hatása kell, hogy legyen.

KE

A jogerős döntés után tehet-e valamit az ombudsman az olyan pl. építési ügyekben, amikor pszichésen és fizikailag élhetetlenné teszik a környezetet, de kimondottan semmi nem szabálytalan?

FS

Egy beruházás esetében tipikusan a fejlesztési, majd a településrendezési döntések is befolyásolhatók, a hatásvizsgálat és a különböző létesítési és használatbavételi engedélyezések is, sőt azt követően esetleg polgári jogi eljárásokat is lehet indítani, akár többféle jogcímen. A döntések sorozata során kell tehát megpróbálni érvényesíteni az említett érdekeket.

Trombitás Gábor - Kötháló

A OBH-hoz bármilyen formában be lehet adni a beadványokat. Sokan nem férnek hozzá azonban az Internethez, telefonszámot, lehetőség szerint 40-es, 80-ast is elérhetővé kellene tenni.

FNZS

Honlapon lesznek-e más felületek a megszokotthoz képest?

FS

A legfontosabb talán, hogy tervezünk egy adatbankot, ahol az utóbbi 4-5 évre ombudsmani, ügyészségi, környezetvédelmi felügyelőségi, civil szervezeti ügyek feldolgozásra kerülnek. Már elkezdtük a tárgyalásokat a partner szervezetekkel, a főfelügyelőség pl. már felajánlotta a segítségét.

HA

Nem sikerült elérnünk azt a kitűzött célunkat ma, hogy az általános témákat rangsoroljuk is.

FS

Valóban ez egy kicsit túl sok lett volna egy alkalomra. Most majd összegzem a mai megbeszélés tapasztalatait és összeállítok egy új, hosszabb listát az általános témákról és felteszem a Mozgalom Listára. Szakértő szervezetekkel, partner szervezetekkel és parlamenti szervekkel is szeretnék konzultálni a rangsorolás kérdésében. Azt hiszem, hogy a mai napon már a főbb rangsorolási szempontok egyébként elkezdtek kirajzolódni.

KB

Milyen esély van arra, hogy a jno munkatársai vidékre is eljutnak?

FS

Az adatbank összeállítása során, amint a partner szervezetektől megkapom erre a hozzájárulást, mind a 12 felügyelőségi (kirendeltségi) székhelyre lemegyünk egy hétre és a nagyobb, precedens értékű ügyeket feldolgozzuk, igyekszünk majd a legjobb megoldásokat megtalálni az egyes környezetjogi problémákra. Ezen kívül az egyedi ügyekben egy évben körülbelül 60 vidéki látogatást tervezünk, hiszen a környezeti ügyekben a helyszínt általában látni kell, az ügyintézőkkel, akik több száz hasonló ügyet láttak már, beszélni kell és a beadványtevőn kívül meg kell hallgatni a többi érdekeltet is.

Amennyiben nincs több kérdés, még egyszer megköszönöm a nagyon hasznos segítséget mind az általános témakörök összegyűjtésében, mind az Útmutató és talán tágabb körben is, a munkamódszerek kialakításában.


[1] Az emlékeztető F. Nagy Zsuzsannának a helyszínen felvett gyorsjegyzőkönyve alapján készült. Az eredeti változat a mozgalom@zpok.hu levelezőlistán elérhető.




Lablec lablec
H-1051 Budapest, Nádor u. 22., Hungary Tel: +36 1 475-7123 Fax: +36 1 475-7333                    
Magyar oldal English site