Sajtóközlemény az új Alkotmány aláírása kapcsán

Magyarországon sürgősen és határozottan át kell alakítani a környezetromboló életmódot és szemléletet, meg kell változtatni a fenntarthatatlan gazdasági gyakorlatot támogató jogszabályokat. Ehhez az Alaptörvény szilárd alapot teremtett – fogalmazta meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtóközleményében. Az ombudsman azt követően fordult a nyilvánossághoz, hogy az államfő aláírta az új alkotmányt.

Fülöp Sándor szerint az Alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait és a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget. Az egész államszervezetre és jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét. Az új rendelkezések elismerik az egészséges környezethez való jogot, kiegészítve az e jog biztosításához elengedhetetlenül szükséges állami kötelezettségekkel.

Az ombudsman szerint az Alaptörvény biztosítja az elmúlt húsz év környezetvédelmi jogértelmezésének folytonosságát: a bíróságok és hatóságok továbbra is támaszkodhatnak az Alkotmánybíróság joganyagára, a többi között a visszalépés tilalmára a környezetvédelemben. Az Alaptörvény kötelező eligazítást nyújt számos, eddig mérlegelhető kérdésben. A rendelkezésekből közvetlenül levezethető – s ezért le is vezetendő – a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésének tilalma, a felszíni és felszín alatti vizek kiemelt védelme, mint ahogy kiemelten védendő a hazai vadon élő és mezőgazdasági génállomány.

Az Alaptörvény előremutató azokban a rendelkezésekben is, amelyek az emberek számára biztosítják az egészséges életmód feltételeit. Az élelmezés és az egészség, a mozgás és az egészség, általában a környezet és az egészség összekapcsolása az alaptörvény szintjén megerősíti a rendszerszemlélet és a rendszerben való kezelés szükségességét.

Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az Alaptörvény példamutató módon kiterjeszti a fenntarthatóság és a jövő nemzedékek védelme szempontjait Magyarország költségvetési gazdálkodására és külpolitikájára. E rendelkezések még időben születtek ahhoz, hogy Magyarország EU elnökségének utolsó hónapjaira, illetve a 2012-es év költségvetésére komoly hatást gyakoroljanak.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotási munka még nem ért véget. Az új alkotmányos rendelkezések alapján gondoskodni kell arról, hogy az állami intézményrendszer eszközei és keretei bővüljenek, szükség van a természetvédelmi, vízvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, építésügyi és közegészségügyi hatósági intézményrendszer megerősítésére.

2011. április 25.


A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása az új Alaptörvény környezetvédelmi és fenntarthatósági rendelkezéseiből eredő állami felelősségről (JNO-258 /2011)