PARLIAMENTARY COMMISSIONER
FOR FUTURE GENERATIONS
„Energiabiztonság – biztonságos energia” címmel rendezett zártkörű sajtóreggelit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Csernobil évfordulóján
A csernobili baleset 25. évfordulójának alkalmából Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa zártkörű sajtóreggelin látott vendégül kormányzati és egyetemi szakembereket, szakújságírókat. A beszélgetés az atomenergia és a többi energiaforrás ésszerű használatáról, valamint a paksi atomerőművel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről folyt. Az eseményre 2011. április 26-án került sor az Országgyűlési Biztosok Hivatalában.
A sajtóreggelire az alábbi szakemberek fogadták el meghívásunkat:
Köszöntőjében az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy olyan nagy súlyú beruházásnál, mint a paksi atomerőmű tervezett bővítése, különös figyelmet kell fordítani az elővigyázatosság elvére, vagyis, ha bármi tudományos bizonytalanság felmerül, a bizonyítási teher a beruházón van. Fontos szempont a közösségi részvétel elve is. A lehetséges veszélyeket, a fejlesztési terveket a társadalommal alaposan meg kell ismertetni, és meg is kell kérdezni az emberek véleményét, továbbá lehetővé kell tenni, hogy jogorvoslattal is élhessenek.
Az eseményen a résztvevők a csernobili és a fukusimai tragédia tanulságai fényében az alábbi kérdésekre kerestek válaszokat:
A kérdésekkel összefüggésben elhangzott1: míg Csernobilban konstrukciós hiba és emberi mulasztás együttesen okozta a tragédiát, addig Fukusimában annyi volt az emberi mulasztás a tervezési folyamatban, hogy az erőművet kisebb esetleges cunamira méretezték.
A szakemberek elmondták, hogy az utóbbi években a paksi erőművet úgy erősítették meg, hogy nagy földrengést is kibírna. Ezzel együtt a nukleáris energia használata – ha a halálos személyi baleset valószínűségét nézzük - ezerszer biztonságosabb, mint az autó használata2. Minden egyes esetben a területre jellemző környezeti hatásokat és az eddigi tapasztalatokat együttesen kell értékelni. A jövőben egyes előrejelzések szerint megnő az atomenergia iránti kereslet. A ma használt legmodernebb 3. generációs nyomott vizes reaktorok megfelelően biztonságosak.
|
1 Keretes írásainkban próbáljuk meg válaszainkat tovább gondolni. Ezek a jegyzetek természetesen további szakmai megbeszéléseket, vitákat válthatnak ki – erre is szántuk őket. 2 Véleményünk szerint azonban az ilyen típusú környezeti veszélyeket két tényező szerint kell értékelni: a bekövetkezés valószínűsége mellett figyelembe kell venni a következmények nagyságát is. Mivel a következmények a gépjárműbalesetek következményeinél jóval súlyosabbak, a különbség az ezres arányszámot több nagyságrenddel meghaladja, így a nukleáris erőművek veszélyessége aligha hasonlítható a gépjárművekéhez. A képet természetesen árnyalja, ha nem csak a baleseti kockázatokat vesszük figyelembe, hanem a teljes környezeti hatást. |
Megfogalmazódott: figyelmet kell szentelni annak a kérdésnek is, hogy mi történik a társadalommal, ha a biztonságos energia ellátás megszűnik? Mi lenne egy ilyen eseménysor kockázata? A Közel-Keleten lévő olajtartalékok fogyóban vannak. Ezzel egy időben Dél-Kelet Ázsia gazdasági és politikai hatalma erősen megnőtt.
A felszólaló szakemberek rámutattak, az energiaszükséglet attól is függ, hogy hányan leszünk, és hogy egy egyén milyen szolgáltatásokat igényel, valamint azokat mennyiért lehet megvalósítani. Amíg a reklámok a fogyasztást sugallják, addig nem lehet elvárni az emberektől, hogy maguktól mondjanak le a túlzott energiafogyasztásról. Az energiaigény az adott társadalom morális, etikai kérdése. Ha a társadalom belátja, hogy kevesebb energiát kellene, hogy fogyasszon, akkor lehet elvárni az emberektől, hogy ők is tudatosabbak legyenek3.
| 3 Nem tartjuk szerencsésnek a társadalom és az egyén ilyen fajta szembeállítását. Véleményünk szerint a kétségkívül meglévő társadalmi (politikai, döntéshozói stb.) felelősség nem csökkenti az egyén felelősségét, akinek módja van egyfelől arra, hogy a társadalmi szintet a közösségi részvétel eszközeivel befolyásolja, másfelől pedig hasonló gondolkodású emberekkel összefogva, csoport szinten valósíthat meg alternatív gazdasági és életmódbeli megoldásokat. A JNO kezdettől fogva kutatja és támogatja ezeket a csoportokat Magyarországon a három éve folyó „Fenntartható helyi közösségek” c. programjában. |
Felvetődött a megbeszélésen az a kérdés, hogy mi lesz, ha kiöregszenek a régi erőművek. Az új atomerőművekkel csökkenne a széndioxid kibocsátás, de mi mást lehetne használni, ami nem széndioxid kibocsátó, ha elvetjük az atomenergiát? Az EU atomenergia stratégiához már készülnek a hatástanulmányok. A széntüzelést elvetjük, a szél és a napenergia termelési potenciálja bizonytalan. A földgázzal ezt a kiszámíthatatlanságot ellensúlyozni lehet, a gáz égetés széndioxid kibocsátása feleakkora, mint a széntüzelésé, de hátránya, hogy fosszilis energiahordozó és nagy az importfüggősége. A mai napig a hazai megújuló energia zömét a szocializmus idején épült vízerőművek adják. A tőkeigényt, a támogatási igényt és a klímahatást együttesen kell mérlegelni a 2050-ig elkészülő megújuló energiákról szóló stratégiának. 2050-ig kb. ugyanannyiból4 lehetne kiépíteni a megújuló energiaellátás bővítését, mint amennyibe egy 2000 MW-os, új paksi erőmű kerülne, azonban a megújuló ipar sokkal több hazai munkahelyet teremtene.
| 4 12.000 md Ft-ból. Jelentős különbség viszont, hogy míg a csaknem teljesen a legmagasabb szintű csúcstechnológiából álló atomerőműveket döntő részt külföldi beruházók valósíthatnák meg, addig a megújuló energia technikai megoldásai mindenképpen kisebb léptékűek, így – még ha néhány külföldi licencet meg is kell venni hozzá – a gyártás jelentős része, a felszerelés és karbantartás teljes egészében a hazai kis- és középvállalkozásokra várhatna. |
Lehetőség lenne arra is, hogy a helyi kisközösségek is részt vegyenek a helyi energia ellátásban. A World Future Council beszámolt arról, hogy egy projekt keretében Bangladesben több mint 10 ezer háztartást láttak el napelemes energiával.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nukleáris energia használat társadalmi stabilitást kíván, mind az üzemeltetés, mind a nagy energiájú hulladék tárolásának tartama alatt (utóbbi történelmi léptékkel is időigényes). Az energiastratégia tervezésénél fontos, hogy az ellátás biztonsága legyen a fókuszban. Az energiahordozókról való döntés nagyfokú függéssel járhat, éppen ezért megfontoltan, különösen körültekintően kell ezeket a döntéseket meghozni, az alternatívákat mérlegelni. Külön kell vizsgálni azt, mekkora az energiaigényünk, azt hogyan lehet fenntartható módon kielégíteni, valamint, hogy az energia felhasználásban hol lehet takarékoskodni.
A reggeli során a JNO jogi referense ismertette a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a paksi atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati előterjesztés tárgyában kiadott állásfoglalását.
A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája az állásfoglalásokhoz kapcsolódó, nyílt sajtótájékoztatókon kívül időről időre zártkörű sajtóreggeliket szervez, ahol olyan, a fenntarthatósághoz kapcsolódó témák kerülnek elő, amelyek a közelmúltban a nemzetközi vagy hazai érdeklődés középpontjába kerültek.
