Parliamentary Commissioner for Future Generations - A 2011-es évet az ENSZ az <i>Erdők Évének</i> nyilvánította. Ehhez kapcsolódón a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felkérte Varga Bélát, a Pro Silva Hungária Egyesület tiszteletbeli elnökét egy szakmai beszélgetéssel egybekötött előadást megtartására
JNOI Parliamentary Commissioner for Future Generations

PARLIAMENTARY COMMISSIONER
FOR FUTURE GENERATIONS

Search      
 Stratégiai kérdések 

A 2011-es évet az ENSZ az Erdők Évének nyilvánította. Ehhez kapcsolódón a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felkérte Varga Bélát, a Pro Silva Hungária Egyesület tiszteletbeli elnökét egy szakmai beszélgetéssel egybekötött előadást megtartására

A 2010-es biológiai sokféleség nemzetközi évhez hasonlóan, az erdők éve jó lehetőség az erdőkkel kapcsolatos kérdések, problémák alapos vizsgálatára, megoldási irányok meghatározására és az erdők, a fenntartható módon művelt erdők életünkben betöltött szerepének tudatosítására, a erről szóló közbeszéd felerősítésére. A nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2011-ben kiemelt figyelmet kíván szentelni az erdőkkel kapcsolatos ügyeknek és kérdéscsoportoknak – rendszerszinten, jogi-szabályozási és stratégiai szempontok alapján vizsgálva a hazai erdők helyzetét, rendezvényeken segítve az érintettek párbeszédét.

Hazánkat mintegy 2 millió hektár erdőnek minősülő növényzet borítja, érintetlen, őserdőnek tekinthető erdei élőhely azonban hazánkban nem található. Valamennyi erdőnk az erdő- és vadgazdálkodás következtében olyan-amilyen. Erdeinket, hazánk egyik legjelentősebb természeti tőkéjét ezért a mindenkori gazdálkodási, haszonvételi módok őrzik, növelik, vagy éppen erodálják.

A biztos kérésére egy 2010-ben készített kutatás megállapította, hogy a XIX. század vége óta Magyarország erdeinek 60%-át elveszítette. (Erről bővebben a JNO 2010. beszámolója „Ökoszisztéma, társadalom, gazdaság” című fejezetében olvashatnak.) A mintegy 2 millió hektár hazai Natura 2000 területből az erdők részesedése a legnagyobb: csaknem 40%. Az Európai Bizottság 2008-as jelentése alapján közösségi jelentőségű erdei élőhelyeink kivétel nélkül rossz állapotban vannak.

A hazai erdők nyújtotta ökológiai javak és szolgáltatások megőrzése, fejlesztése tehát azon múlik, milyen mértékben sikerül az erdő- és vadgazdálkodást a fenntarthatóság elveivel az eddiginél hatékonyabban összehangolni.

A fenntartható erdőgazdálkodás hazai hagyományainak, lehetőségeinek, akadályainak megismerése és az elterjesztést támogató szakmai párbeszéd elősegítése érdekében hívta meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Varga Bélát, a Pro Silva Hungária Egyesület tiszteletbeli elnökét egy szakmai beszélgetéssel egybekötött előadás megtartására, melyre 2011. április 7-én került sor az Országgyűlési Biztosok Hivatalában.

Bevezetőjében Jánossy László, természettudományi osztályvezető elmondta, hogy az ombudsman figyelemmel kíséri a hazai erdők helyzetét és részt vesz az erdőkkel kapcsolatos szakpolitikák formálásában. Az erdőtörvény 2009- évi módosításának véleményezésekor határozottan kiállt az erdők, mint közjavak fenntartható kezelése és haszonvétele mellett. A biztos állásfoglalásában egyebek mellett felhívta a figyelmet a következőkre:

  • a kezelés szempontjából meg kell különböztetni a természetes, természetszerű, és származékerdőket, valamint a védett és Natura 2000 erdőket,
  • a Natura 2000 erdők rendeltetése – nemzetközi kötelezettségünk alapján is – a természetvédelem, illetve a közjavak biztosítása kell, hogy legyen,
  • a védett- és Natura 2000 erdők erdőtervezése részvételi módon, a nyilvánosság valóságos bevonásával kell, hogy történjék,
  • védett és Natura 2000 erdőkben a tarvágás ne legyen megengedett,
  • védett területen a természetvédelmi rendeltetés mellé ne legyen adható gazdasági rendeltetés.

A 2006-2015 évre szóló Nemzeti Erdőprogram számos ponton előremutató, modern szemléletű dokumentum, amely hangsúlyozza a többcélú, rendszerszemléletű erdőgazdálkodás fontosságát. Az Erdőprogram lényeges megállapításai kerültek be hatályos, új erdőtörvénybe.
Fontos, hogy az erdőtörvény körüli vitákban, illetve a törvény esetleges újbóli módosításakor ezek az elemek ne sérüljenek, benne maradjanak a jogszabályban.

Varga Béla, a fenntartható erdőgazdálkodás hazai szószólója előadásában az ökológiai folyamatokra alapozott, holisztikus szemléletű erdőművelés fontosságáról beszélt, ami egészen más hozzáállást igényel, mint az ország legnagyobb részén alkalmazott vágásos üzemmód. Rámutatott, hogy erdeink döntő többségét alkotó elegyetlen, azonos korú faállományok sérülékenységére. A változatos korösszetételű, természeteshez közeli erdők sokkal jobban ellenállnak a fagykárnak, széldöntéseknek. Képekkel és kísérletekkel támasztotta alá, hogy az erdők természetes felújulásának, illetve a folyamatos erdőborításra való átállásnak hazánkban a jelenleg általánosan elterjedt művelés mellett a másik legnagyobb akadálya a rendkívüli mértékben túlszaporított nagyvadállomány. Például a gímszarvas országos becsült állománya ma 100 000 feletti, a vaddisznók mennyisége ezt jóval meghaladja. A szarvasok a rügyek és -hajtások tetejét évtizedeken át lerágják, a vaddisznó felszedi az összes földre hullott makkot, így az erdők ilyen vadtömeg mellett csak bekerítve képesek önmaguktól megújulni.

A Pro Silva alapelvek mentén gazdálkodva hosszú távon több és értékesebb faanyag nyerhető az erdőből ráadásul az újratelepítés költségei másra fordíthatók.

Előadónk szólt a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásáról is. Varga Béla szerint az erdők – ahogy az évezredek során mindig – alkalmazkodni fognak a változó éghajlathoz - nem szerencsés gondolat az őshonos erdőket, bükkösöket idegenhonos fafajokra cserélni abban a reményben, hogy azok jobban bírják madj a szárazabb, melegebb klímát. Kiemelte, hogy rendkívül fontos volna a Pro Silva szemléletet a szakoktatásba is bevezetni, jelenleg ugyanis szinte kizárólag a legújabb időkben hagyományosnak kikiáltott vágásos módszert oktatják. Biztató tendencia, hogy országosan már 30 000 ha erdőben kísérleteznek a Pro Silva elvek alkalmazásával.

A tervezettnél több mint egy órával hosszabbra nyúlt beszélgetésben a JNO munkatársai mellett részt vettek erdészeti hatósági, minisztériumi természetvédelmi és erdészeti szakemberek, civil szervezetek képviselői. A kérdések és érvek özöne is azt bizonyítja, hogy alkalmakat kell teremteni az érdekeltek számára, hogy kicseréljék és közelítsék nézeteiket, és közösen gondolkozzanak az életünk alapját jelentő erdők hosszú távú fenntartásának legjobb módjáról.

Az előadás letöltése: [PDF; 24 Mbyte]




Lablec lablec
H-1051 Budapest, Nádor u. 22., Hungary Tel: +36 1 475-7123 Fax: +36 1 475-7333                    
Magyar oldal English site