Jogszabályi melléklet

 

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 18. §-a értelmében ,,A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.''

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogállásáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdése értelmében ,,az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.''

A törvény 16. §-ának (2) bekezdése értelmében ,,az országgyűlési biztos az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében meghatározott esetekben hivatalból is eljárhat.''

A 27/B. § (1) bekezdése szerint: ,,A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.''

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32.§ (1) bekezdés értelmében ,, az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az állami tulajdonban lévő közutak országos közútnak, a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak helyi közútnak minősülnek.''

A 33.§ (1) bekezdése szerint: ,,A közút kezelői:

a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján

ba) a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított társaság, költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik vagy

bb) a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet;''

A törvény 34.§ (1)-(2) bekezdése szerint: ,,a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként – a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság – a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

A 14.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében ,,a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,…''

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII.20) KM. Rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint az utak forgalmának szabályozása, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása az út kezelőjének a feladata.

A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002 (III.22) KöM-EüM együttes rendelet 3.§-a szerint

,, (1) A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 3. számú melléklet határértékeinek új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.

(3) Egyes közlekedési zajterhelési határértékek túllépését a környezetvédelmi hatóság a 3. számú mellékletben foglaltak szerint engedélyezheti.

(4) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra

a) a 3. számú melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték teljesülését igazolják;

b) ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják, akkor legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni.''

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelethez

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területekenA közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Sor- szám	Zajtól védendő terület	Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre1 (dB)
		üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken		kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén		gyűjtőút; összekötőút; bekötő- út; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely2 mentén		autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely3 mentén
		nappal 6–22 óra	éjjel 22–6 óra	nappal 6–22 óra	éjjel 22–6 óra	nappal 6–22 óra	éjjel 22–6 óra	nappal 6–22 óra	éjjel 22–6 óra
1.	Üdülőterület, gyógyhely, egészség- ügyi terület, védett természeti terület kijelölt része	45	35	50	40	55	45	604	504
2.	Lakóterület (kisvárosias, kertváro- sias, falusias, telepszerű beépítésű)	50	40	55	45	60	50	654	554
3.	Lakóterület (nagyvárosias beépí- tésű), vegyes terület	55	45	60	50	65	55	654	554
4.	Gazdasági terület és különleges terület	60	50	65	55	654	554	654	554

¹ Értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150–1 és az MSZ–13–183 szerint. A megítélési idő a nappali 16 óra, éjjeli 8 óra.

² Olyan repülőterek vagy helikopterállomások, illetve -leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna max. felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna max. felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.

³ Nagyobb tömegű, illetve sugárhajtású légijárművek által használt repülőterek vagy helikopterállomások, illetve -leszállóhelyek.

⁴ A közegészségügyi hatóság – a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben – 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek előírásával.

A 7.§ (1) bekezdés szerint : ,,A környezeti rezgés terhelési határértékeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 5. számú mellékletben foglalt határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján megállapított határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre.''

 

5. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelethez

Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekbenAz emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben

Sor- szám	Épület, helyiség1		Rezgésterhelési határérték2 (mm/s2)
			AM	A0	Amax3
1.	Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő)		3	3,6	100
2.	Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szana- tórium lakó- és pihenőhelyiségei	nappal 6–22 óra	10	12	200
		éjjel4 22–6 óra	5	6	1005
3.	Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom); bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelő		10	12	200
4.	Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont); színházak, mozik nézőterei; magasabb komfortfokozatú szál- lodák közös terei		20	24	300
5.	Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézőtere; középületek folyosói, előcsarnokai		30	36	600

Megjegyzések:

¹   A táblázatban nem szereplő helyiség esetén a funkciójának legmegfelelőbb sorszámba való besorolást kell alkalmazni.

²   Értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18163–2 szabvány szerint. A megítélési idő: a nappali 16 óra, éjjeli 8 óra.

³     Ha a rezgés az MSZ 18163–2 értelmezése szerint ritkán előforduló, rövid idejű rezgési jelenség, akkor a nappali időszakra vonatkozó A_max (az 1. sorszámú helyiségek kivételével) a táblázatban közölt értékek másfélszerese.

⁴   Csak akkor kell érvényesíteni az éjszakai határértéket, ha a helyiséget éjszaka is rendeltetésszerűen használják.

⁵                 Rendszeres üzemi tevékenységből származó rezgések esetén A_max = 30 mm/s².

A 8. § a) pontja értelmében ,,a terhelési határérték túllépése jelentős, ha zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű''

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) Korm. rendelet 3.§ (2) szerint ,, A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni.''

A 4. § (1) b) –c) pontja értelmében a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint,  a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben.

A 14. § (2) bekezdése szerint: ,,Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság

a) a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi,

b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.''

 

 

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 09) KöM-EüM-FVM rendelet 1. számú melléklete szerint

A légszennyezettség egészségügyi határértékei és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei

A légszennyezettség egészségügyi határértékei és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei1.1. számú melléklet: A légszennyezettség egészségügyi határértékei

A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani.

[CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok

Légszennyező anyag [CAS szám]	Határérték [mg/m3]					Veszélyességi fokozat
	órás		24 órás	éves
	határérték	tűréshatár		határérték	tűréshatár
Kén-dioxid [7446-09-5]	250 a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl	50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1-jére eléri a 0%-ot	125 a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl	503		III.
Nitrogén-dioxid1 [10102-44-0]	100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl	50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2010. I. 1-jére eléri  a 0%-ot	85	403	50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2010. I. 1-jére eléri a 0%-ot	II.
Nitrogén- oxidok (mint NO2)	200		150	703		II.
Szén-monoxid [630-08-0]	10 000		5 0002	3 000		II.

Új létesítmények engedélyezésénél a tűréshatár nem vehető figyelembe.

¹              Új kibocsátás csökkentő intézkedési terv készítésénél a nitrogén-dioxid határértéket kell figyelembe venni.

²                      Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Például bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart.

³                      Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett mérés.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II.14) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerint ,,a közlekedési hatóság – a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére – azon vonalforrásoknál, amelyek környezetében az ott közlekedő mozgó légszennyező források miatt a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépése következik be, forgalomszervezési, korlátozó intézkedéseket rendelhet el a levegőterhelés mérséklése érdekében.''

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet 108.§ (1) bekezdése értelmében ,,Az építmény és részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani.''

Első Előző 1 2
Egyben